Szenteste

Nokéremtisztelettel, többé nem titok, úgyhogy elmesélem:

Az ESTA (vízum-mentes beutazási engedély az Egyesült Államokba) oldalán nem nagyon sietnek az ember orrára kötni, hogy maximum 90 napos tartózkodásra szól, és nem lehet hosszabbítani, szemben a vízummal, amit 3x6 hónapig minden további nélkül. Ez már csak akkor derült ki, amikor Nóri itt volt (nem kaptunk agyfaszt egyébként..).

Aztán hamár muszáj hazamenni, hozzuk ki belőle a legtöbbet címszóval szervezzünk meglepetést az otthoniaknak... Az elválást most nem írnám le, mert az nagyon szomorú volt, inkább maradjunk a vidám oldalon. A repjegy 21-ére szólt, 24-én - Szenteste - mindannyian be szokunk gyűlni a skype elé és távkarácsonyozunk, úgyhogy a köztes 2 és fél napra kellett megoldást találni, sikerült! Nóri legjobb barátnője és szülei bevállalták az én kishúgomat, de annyira, hogy kimentek elé kocsival a reptérre, hazavitték csomagostul és Náluk aludt két éjszakát - ezért míg élek, hálás leszek Nekik. A terv a következő volt: mi Ferivel mindenkit betrombitálunk a kamera elé (senki ne maradjon kint, nehogy kinézzen vki az ablakon és észrevegye a meglepit!), ekkor Nóri már ház körül kommandózik, és amikor mindenki ott van, megcsörgetjük a telefonját, és irány befelé! Ühüm, a skype-nak pont most nem volt hangja, de azért mi nagyon igyekeztünk úgy tenni, mintha a kishúgom még csak a fürdőben tollászkodna - MINDENKI bevette! :D - de mivel a skype csak nem akart normálisan menni, a nagynéném leszaladt gyorsan valamiért (amíg megszereljük), és ÖSSZEFUTOTT Nórival! Sebaj, mert Ő nagyon jó arc, nem fog árulkodni, plusz nem lesz feltűnő, amikor megy visszafele, mindenki azt hiszi majd, hogy csak Ő jött vissza, nem kell annyira lábujjhegyen ajtót nyitni. :D Eddigre már sikerült megjavítani a skype hangját, mindenki a monitort nézte, anyukám a szoba ajtajában, mire megjelent Nóri a háta mögött, és közölte, hogy BOLDOG KARÁCSONYT! Talán inkább nem taglalnám az arcokat, de az mindenesetre nem jött rosszul, hogy jóanyám vérnyomáscsökkentőt szed, mert megölni azért senkit nem akartunk.... :D

Ezzel a húzással mindenkit megóvtunk (magunkon és Nórin kívül) a repülőút parájától, plusz egy életre szóló karácsonyi élményt sikerült szerezni az egész családnak... :)

Az már egy teljesen más kérdés, hogy nekem a szívem szakadt meg Őt a kamera másik oldalán látni, de majdcsak megbirkózom ezzel is valahogy...

Szeretlek drága Kishúgom, és nagyon boldog Karácsonyt még egyszer mindenkinek!